Kivonulás
14,1 És szóla az Úr Mózeshez, mondván:
14:2 Szólj Izráel fiaihoz, hogy forduljanak meg és szálljanak táborba
Pihahirot, Migdol és a tenger között, Baalzefonnal szemben: azelőtt
a tenger mellett táborozzatok.
14,3 Mert azt mondja a fáraó Izráel fiairól: Belegabalyodtak
a föld, a puszta bezárta őket.
14:4 És megkeményítem a fáraó szívét, hogy kövesse őket; és
Megtisztelek a fáraón és egész seregén; hogy a
Az egyiptomiak megtudhatják, hogy én vagyok az Úr. És meg is tették.
14:5 És hírül adták Egyiptom királyának, hogy a nép elfutott, és a szíve
A fáraó és szolgái a nép ellen fordultak, és azok
monda: Miért tettük ezt, hogy elengedtük Izráelt a szolgálatunktól?
14,6 És elkészítette szekerét, és magával vitte népét.
14,7 És vett hatszáz kiválasztott szekeret és Egyiptom összes szekerét,
és mindegyikük felett kapitányok.
14,8 És megkeményítette az Úr a fáraó, Egyiptom királyának szívét, és üldözte
Izráel fiai után, és Izrael fiai kimentek velük
egy magas kéz.
14,9 De az egyiptomiak üldözték őket, minden lova és szekere
A fáraó, lovasai és serege, és utolérték őket, amint ott táboroztak
a tenger, Pihahirót mellett, Baalzefon előtt.
14,10 Amikor a fáraó közeledett, Izráel fiai felemelték szemeiket,
és íme, az egyiptomiak utánuk vonultak; és fájtak
féltek, és kiáltának Izráel fiai az Úrhoz.
14:11 És mondának Mózesnek: Mert nem voltak sírok Egyiptomban, hidd el
elvittél minket meghalni a pusztába? miért foglalkoztál
így velünk, hogy kihozzon minket Egyiptomból?
14,12 Nem ezt mondtuk neked Egyiptomban, mondván: Engedj!
egyedül, hogy szolgáljunk az egyiptomiaknak? Mert nekünk jobb lett volna
szolgáljunk az egyiptomiaknak, minthogy meghaljunk a pusztában.
14,13 Mózes ezt mondta a népnek: Ne féljetek, álljatok meg, és lássátok,
az ÚR üdvössége, amelyet ma megmutat néktek, mert az
Az egyiptomiakat, akiket ma láttatok, többé nem látjátok, mert többé nem látjátok őket
valaha.
14,14 Az Úr harcol értetek, és ti maradjatok csendben.
14:15 És monda az Úr Mózesnek: Miért kiáltasz hozzám? beszélj hozzá
Izrael fiai, hogy menjenek előre:
14,16 Te pedig emeld fel vessződet, és nyújtsd ki kezedet a tenger fölé, és
oszd szét, és Izráel fiai szárazon mennek keresztül azon
a tenger közepén.
14,17 És íme, megkeményítem az egyiptomiak szívét, és
kövesd őket, és megtisztelek magammal a fáraón és mindenén
sereg, szekerei és lovasai.
14:18 És megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az ÚR, amikor megkapom
dicsőítsétek a fáraót, szekereit és lovasait.
14,19 És az Isten angyala, aki Izráel tábora előtt járt, eltávozott, és
mögöttük ment; és a felhőoszlop ment előlük
arccal, és mögéjük állt:
14,20 És az egyiptomiak tábora és Izráel tábora közé esett;
és felhő és sötétség volt számukra, de éjszaka világosságot adott nekik
ezek: hogy egyik se közelítse a másikat egész éjjel.
14:21 Mózes pedig kinyújtotta kezét a tenger fölé; és az ÚR okozta a
az egész éjszaka erős keleti szél vonult vissza a tengerre, és a tenger lett
száraz földet, és a vizek kettéváltak.
14,22 És bemenének Izráel fiai a tenger közepébe a szárazon
föld, és a vizek fala volt nekik jobb kezük felől és tovább
a baljukat.
14,23 Az egyiptomiak pedig üldözték, és bementek utánuk a közepe közé
a tengert, a fáraó összes lovát, szekereit és lovasait.
14:24 És lőn, hogy reggel virraszt az Úr ránézett
az egyiptomiak seregét a tűz- és felhőoszlopon keresztül, és
megzavarta az egyiptomiak seregét,
14,25 És leszedték a szekerek kerekeit, és erősen hajtották őket.
mondának az egyiptomiak: Fussunk el Izráel elől! az ÚR számára
harcol értük az egyiptomiak ellen.
14,26 És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé,
a vizek ismét rátörhetnek az egyiptomiakra, szekereikre, és
lovasaikra.
14,27 És Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé, és a tenger visszatért
ereje, amikor megjelent a reggel; és az egyiptomiak elmenekültek
azt; és az Úr megdöntötte az egyiptomiakat a tenger közepén.
14:28 És visszatért a víz, és elborította a szekereket, a lovasokat és a lovasokat
a fáraó egész serege, amely utánuk jött a tengerbe; ott
nem annyira, mint egy közülük maradt.
14:29 De Izráel fiai szárazon jártak a tenger közepén;
és a víz fala volt nekik jobbjuk felől és rajtuk
bal.
14,30 Így mentette meg az Úr Izráelt azon a napon az egyiptomiak kezéből;
és Izrael látta az egyiptomiakat holtan a tenger partján.
14,31 És látta Izráel azt a nagy munkát, amelyet az ÚR végzett az egyiptomiakkal.
és félte a nép az Urat, és hitt az Úrban és az ő szolgájában
Mózes.